Az első hullámon túl vagyunk, de iroda fronton még csak most jön a neheze - MunkaHELY online konferencia 2020

2020. május 20-án a munkaHELY online konferencián 30 előadó többek között az alábbi kérdésekre kereste a választ:

• Hogyan kerüljük el, hogy az iroda legyen a következő gócpont?
• Milyen szerepe lesz az irodai térnek az új világban?
• Kevesebb iroda kell vagy pont, hogy több?
• Az egészséges irodáké lesz a jövő?

Habár konkrét választ nem minden kérdésre kaptunk, a részvevők több lehetséges és tanulságos elképzelést is felvázoltak. Összeszedtük a legfontosabb gondolatokat, ha lemaradtál volna az eseményről!

Átalakulások az ingatlanpiacon

A járvány okozta lelassulás az éppen épülő irodaházakra és jelenleg futó ingatlanfejlesztésekre is hatással volt: a spanyol és olasz gyártók és beszállítók körülbelül egy hónapra leálltak, a kezdeti sokk után azonban mára már sikerült behozni a lemaradás nagy részét. Ami még ennél is érdekesebb, az az, hogy a hirtelen jött home office a lakáspiacra is hatott. Sokan az elmúlt két hónapban jöttek rá arra, hogy lakásuk nem alkalmas az otthoni munkavégzésre, ami jó esetben megfelelő bútorokkal orvosolható, de előfordulhat, hogy egy plusz szoba, vagy egy kedvezőbb elosztású ingatlan jelenti a megoldást. 

Valóban forradalmasította a járvány a home office-t?

A home office nem új jelenség a hazai munkahelyeken sem, azonban az utóbbi két hónapban azoknak a cégeknek is át kellett állniuk, amelyek korábban tartózkodtak attól, hogy a munkavállalójuk otthonról dolgozzon. Az előadók szerint a munkáltatók többsége most azzal szembesült, hogy mégiscsak működhet a home office… akkor megtartsuk?

Az otthoni munkavégzés hosszabb távú bevezetése amellett, hogy kedvezne az erre igényt tartó munkavállalóknak, felfogható a járvány következő hullám elleni óvintézkedésként is, mindemellett pedig egy környezettudatos döntés is. Mivel a home office bizonyított a kényszerhelyzetben, ez jó eséllyel más olyan trendeknek is kedvezhet, amelyeknek eddig nem igazán sikerült beépülniük a hazai munkakultúrába.

Ugyanakkor a home office elterjedésével a kontroll is fokozódhat, a digitális megfigyelés pedig inkább egy negatív jövőképet fest elénk. Erről megoszlottak a vélemények: egyesek szerint az adatok gyűjtését a munkavállalók javára is fel lehet használni, míg mások szkeptikusabban fogadták a megfigyelőprogramok jövőbeli jelenlétét. A Kevesebb iroda kell vagy pont, hogy több? előadásban többek között arról is szó esett, hogy a 20%-osnál magasabb arányú home office a munkahelyhez és a kollégákhoz való kötődés rovására mehet. Eszerint tehát a heti egy nap home office lenne ideális.

Az iroda a kollaboráció helye lesz

A home office nem jelenti az irodák végét, a munkahelyek újbóli elfoglalásához pedig kidolgozott stratégiákra lesz szükség. Egyirányú folyosók, liftek, amelyeket egyszerre csak egy ember használ, csúsztatott munkaidő, részleges visszatérés, és plexi falak… ilyen, és ehhez hasonló megelőző intézkedésekre számíthatunk.

Paukovics Gábor, a Kinnarps munkatársa a térelválasztással kapcsolatban több víziót is felvázolt: a fizikai távolságtartás és a plexi falak megteremthetik a biztonságérzetet, ugyanakkor egy steril, érintésmentes, rossz akusztikájú és túlszabályozott irodát is eredményezhetnek, amelyet a dolgozók csak akkor akarnak majd látogatni, ha nagyon muszáj.

Paukovics javaslata szerint globálisan kellene gondolkodni a jövő irodáiról: túllépve a plexifalak világán a szolgáltatásokat, a kommunikációs módszereket, a munkahely és az otthon szerepét, és a szociális szokásainkat is felül kell vizsgálni. Az irodának egy olyan stabil pontként kell szolgálnia, ami erősíti a hovatartozást. A jövőben ezt azt jelentheti, hogy a járvány után azok az irodák lesznek az igazi nyertesek, amelyek kollaboratív terekkel rendelkeznek.

A nyár közeledtével egyes cégek a kültéri munkaállomások kialakításával szeretnék a dolgozók biztonságérzetét megteremteni. Abban a konferencia legtöbb részvevője egyetértett, hogy a „reggel 8-kor becsekkolunk, és a munkaidő végéig az irodában ülünk” konstrukció felbomlani látszik, az irodák átalakulása pedig a munkakultúra átalakulásával kéz a kézben jár.

Változás a munkakultúrában

Jacopo Romei szerint itt az ideje egy új típusú munkaviszonynak, ami immáron nem az eltöltött munkaidő/fizetés elvét követi, hanem sokkal inkább értéktermelés alapján jutalmaz („extreme contract”). Ez a munkamódszer még nem ivódott be teljesen a hazai mentalitásba, noha néhány területen (pl. a kreatívipar dolgozói, fotográfusok, programozók, szövegírók, grafikusok, építészek, tervezők számára) különösen hasznos és értelemszerű lenne.

Az elmúlt időszakban azt láthattuk, hogy válsághelyzetben a munkaerkölcs is felerősödik, azaz mindenki külső kontroll nélkül is végzi a feladatát. Ez a mentalitás jó eséllyel megmaradhat, és így Romei gondolata az új típusú munkavégzésről is könnyen megfoganhat a munkahelyeken.

Nincs teljes fellélegzés, az irodáknak fel kell készülniük a következő hullámra 

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a jövőben a felismerhetetlenségig más irodákat kell tervezni, csupán azt, hogy olyan megoldásokkal kell előállni, amelyek egy esetleges újabb kijárási tilalom esetén is jól működhetnek.

De hogyan lehet a stabilitásban fenntartani a készenlétet? Hogyan lehet úgy elfoglalni újra a munkahelyet, hogy ne a régi megszokott struktúrákat kövessük, hanem rugalmas megoldásokat építsünk a mindennapokba? Hogy ezt a gyakorlatban hogyan kellene elképzelnünk (főleg úgy, hogy a törvényi szabályozások nem mindig tudják biztosítani a rugalmas keretet), nyitott kérdés maradt. Mindenesetre az biztos, hogy az irodák már felkészültebbek lesznek az átállásra, ha egy újabb járvánnyal kell szembenézniük.

Belevágnál az iroda átalakításába? Keresd vezető lakberendezőnket!